Egy kis esti fizika - Aszódi Attila: Energetikai trendek itthon és a nagyvilágban

A napelemek penetrációja megállíthatatlanul növekszik Magyarországon, és számos más országban is, miközben a villamosenergia-piacon egyre gyakrabban látunk napközben negatív áramárakat, míg az esti órákban korábban sohasem tapasztalt magas áramárú időszakokat tapasztalunk.
Itthon és a környező országokban új atomerőmű-építési projektek zajlanak, vagy vannak előkészítés alatt. Az Amerikai Egyesült Államokban nagy technológiai cégek sorra csatlakoznak a nukleáris fejlesztésekhez, és olyan gigavállalatok, mint az Amazon, a Google vagy a Microsoft, a szerverparkjaik működéséhez, a mesterséges intelligencia algoritmusok futtatásához szükséges villamos energia biztosítása érdekében egyre-másra indítanak projekteket új, kis moduláris reaktor (SMR) fejlesztő cégekkel.
Mennyi áram is kell egy Netflix film megnézéséhez? Miért kell az informatika fejlődéséhez ilyen nagy mennyiségű zsinóráram? Mik azok a kis moduláris reaktorok? Merre fejlődik ez az iparág? És mi történhet a hazai háztetőre szerelt napelemek tarifáinak újragondolása során? Ezekre az aktuális kérdésekre ad választ az előadás.

Dr. Aszódi Attila a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára, a 2003-as áprilisi paksi üzemzavart követően 2004 júniusáig Paksra kiküldött miniszteri biztosként tevékenykedett, a fukushimai balesetet követően pedig az Európai Bizottság szakértőjeként vett részt az európai atomerőművek Célzott Biztonsági Felülvizsgálatában. 1999-től 2014-ig (1 év megszakítással) a BME Oktatóreaktor vezetője. 2004-2014 között a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója, a termohidraulika és reaktorbiztonság kutatási területek gondozója. Gyakran fejti ki szakmai véleményét energetikai, energiapolitikai kérdésekben. Oktatási tevékenységén túl nyilvános előadásokkal, média-megjelenésekkel küzd egy fenntartható energiarendszer kialakításáért, és az atomenergia lakossági elfogadottságáért.