hu
Bejelentkezés
Regisztráció
Egerek

Egerek

Helyszín
Nemzeti Színház
Értékelés (Még nincs értékelve)
  • Leírás
  • Szereplők
Gyermek
Zenés játék
Színház
Zenés színház

Urbán Gyula: Minden egér szereti a sajtot című műve alapján

A Karaván Színház kezdeményezésére öt színház koprodukciójában a Nemzeti Színház nagyszínpadán látható a sokunk számára ismert zenés mesejáték Egerek címmel. Urbán Gyula meséjének üzenete ma aktuálisabb, mint valaha.

Az Egerek egy Romeo és Júlia történet, amely a fehér és a szürke egércsaládok között zajlik egy sajtműhelyben. Állatmese, mely észrevétlenül neveli a gyerekeket a jóra, a békés egymás mellett élésre, az elfogadásra, a másmilyenek elfogadására is. A gyermekes családok számára maradandó színházi élményt nyújt a látványos előadás, melyben több színház művészei szerepelnek, és egy példátlan szakmai összefogás eredményeként jött létre.

---

Képzeljük el, hogy Romeo és Julia egy fehér és egy szürke egércsalád gyermeke, és a két család vetélkedése egy sajtműhelyben zajlik. A konfliktusforrás az egerek között természetesen a szőrszín különbözősége, mássága. „Ezek olyan… amolyanok!” – mondja a fehér egér mama a szürkékről. A két család gyermekei, Soma és Fruzsina azonban – mint Shakespeare drámájában – első látásra egymásba szeretnek, és elkezdődik a konfliktusok sora… Urbán Gyula története egy állatmese, tele kérdésekkel és igazságokkal, amelyek észrevétlenül nevelik a gyerekeket a jóra, a békés egymás mellett élésre, a kölcsönös tiszteletre, a „másmilyenek” elfogadására is.

A Nemzeti Színház kiemelten kezeli a romák és nem romák együttélésének kérdését, a hátrányos helyzetű gyerekek színházba járását, a kulturális javakhoz való hozzáférés javítását. Ennek jegyében születik a kisiskolásoknak szóló előadás a Karaván Színházzal koprodukcióban és a Karaván társulatának előadásában. A Karaván Művészeti Alapítvány színi stúdióként indult 2000-ben. A műhelyt Nyári Oszkár színművész álmodta meg és hozta létre, hogy tehetséges, hátrányos helyzetű – elsősorban cigány – gyerekek számára tandíjmentes színészképző stúdiót működtessen Budapesten. 2002-ben a színi növendékek első vizsgamunkájaként mutatták be a Piccolo Színházban az Urbán Gyula bábjátéka nyomán színpadra alkalmazott Minden egér szereti a sajtot című zenés mesejátékot – amelynek nagyszínpadra átdolgozott verzióját mutatja be a 2014/2015-ös évadban a Nemzeti.

A Minden egér… nyolc éven át ment nagy sikerrel, többször látható volt a Magyar Televízióban is. Bár voltak a Karaván Színháznak más, hasonlóan színvonalas és sikeres produkciói, ez lett a társulat emblematikus előadása. A közönség nyitott és érzékeny volt az előítéletességet kritikusan bemutató mondanivalóra, amit tehetséges cigány és nem cigány színinövendékek hitelesen tudtak felmutatni.

A Nemzeti Színház nagyszínpadára tervezett előadás óriásdíszleteinek köszönhetően a közönség egérléptékből nézheti majd Fruzsina és Soma történetét. A Karaván Színház hivatásos színészei és tanítványai együtt játszanak majd artistaképzős növendékekkel ebben a látványos, nagyszínpadi zenés élményt kínáló produkcióban.
Tóth Géza, rendező

Zenés mesejáték két részben
Az előadás megtekintése 4-10 éves korosztály számára ajálott.

Szereplők:
Zakariás: Szegedi Dezső /Gerner Csaba
Jozefina: Erdős Éva / Gábor Anita / Tari Teri
Márton papa: Vida Péter / Juhász István
Lidi mama: Nyári Szilvia / Dobos Judit
Soma: Rózsa Krisztián / Ruscsák Péter e.h. / Horváth Gyula
Albin papa: Nyári Oszkár / Farkas Sándor e.h.
Szeréna mama: Sipos Eszter / Páder Petra
Fruzsina:Tenki Dalma e.h. / Miklós Eponin
Pascal, varázsegér: Horváth Gyula Antal / Lakatos Lúcia / Horváth Kristóf
Nagy Macskamágus: Nagy Anikó / Vadász Gábor

Gyegerek:
Farkas Dorina Mária, Farkas Frida Kamilla,
Hódi Laura, Horváth Alex, Kovács Vivien,
Lawson Richárd Hanh, Mayer Szonja,
Pál Dániel Máté, Tabatabai Nejad Flóra,
Tauber Boglárka, Trieb Bence

továbbá a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola növendékei :
Jakab Eugénia, Kardos Levente, Lucenka Dávid,
Lukács Petra, Nagy Márk,
Pfeiffer Roland, Tischler Roxána

Díszlet: Fecsó Andrea
Jelmez: Papp Janó
Koreográfus: Kun Attila
Szcenika: Szalai József
Zenei vezető: Veér Bertalan

Zenészegerek:
Budai Krisztián, Piukovics Gábor – bőgő
id. Csurkulya József, ifj. Csurkulya József – cimbalom
Papp Dániel, Szabó László – dob
: Lenthár Lilla, Markócs Mária – hegedű
Veér Csongor - zongora

Produkciós vezető: Nyári Oszkár