TÁRLATVEZETÉS I Farkas Zsuzsa művészettörténész vezetése a Zola, a fényíró című kiállításban

TÁRLATVEZETÉS I Farkas Zsuzsa művészettörténész vezetése a Zola, a fényíró című kiállításban

Helyszín
Mai Manó Ház
Következő esemény
2026.09.24. 18:00
Értékelés (Még nincs értékelve)
  • Jegyek

  • Információk

  • Galéria

2026. szeptember 24. 18:00-19:00

Elérhető jegyek: Több mint 10 jegy
Teljes árú programjegy
4 000 Ft
Kedvezményes programjegy
A kiállításokat díjtalan belépővel vagy legalább 50%-os kedvezménnyel, illetve éves bérlettel rendelkezők részére. Díjtalan belépő a programokra nem igényelhető. A kiállítás megtekintését tartalmazza.
2 000 Ft
Kiegészítő programjegy teljes árú
A meghirdetett program napjára szóló, már megvásárolt kiállítási belépő mellé váltható a helyszínen.
400 Ft
Kiegészítő programjegy 50% kedvezményes
A program napjára szóló, már megvásárolt 50%-os kedvezményes kiállítási belépő mellé váltható a helyszínen. Díjtalan belépő a programokra nem igényelhető.
200 Ft
A feltüntetett jegyárak nem tartalmazzák az Üzletszabályzat által meghatározott Díjtáblázat szerinti esetleges e-díj, kényelmi díj, szállítási költség összegét
Kiállítás
Tárlatvezetés

Tárlatvezetés I Farkas Zsuzsa művészettörténész vezetése a Zola, a fényíró című kiállításban

„Émile Zola (1840-1902) híres francia írót 24 kötetes Rougon-Macquart regényciklusa világszerte ismert alkotóvá avatta, a szövegei a naturalizmus alapelveit jelentik az irodalomtörténészek számára. A részletek és a pontosság tudományossága miatt az író folyamatosan jegyzetfüzettel a kezében járkált. Zola 1870-ben megnősült, majd 48 éves korában, 1888-ban szeretett bele a mindössze 21 éves Jeanne Rozerot-ba, akit eredetileg a felesége fogadott fel varrónőnek a házukba. Az író külön lakást tartott fenn számára és ebből a kapcsolatból két gyermeke született: Denise (1889) és Jacques (1891). Miután befejezte regényciklusát 1894-től kezdett vonzódni a fotózáshoz, az első időkben főként gyermekeit és családját, rokonságát örökítette meg. A mai történészek sokáig nem tudták eldönteni, hogy amatőrnek vagy profinak minősíthető-e munkássága. Most, hogy 2000 műve digitalizálásra és archiválásra került Franciaországban, együtt tanulmányozhatjuk a Getty több mint 700 darabos gyűjteményével. Zola három otthonában laboratóriumokat rendezett be, ott hívta elő képeit, és folyamatosan megvásárolta a legmodernebb Kodak gépeket. A budapesti kiállításon eldönthetjük, hogy a művész vajon úgy kezelte-e a fényképezőgépét, mint korábban egy-egy jegyzetfüzetét. Az 1900-ban megrendezett párizsi világkiállításon készült pazar képeinek bemutatását már nem élte meg, fiatalon, szén-monoxid mérgezésben halt meg. (Farkas Zsuzsa)

A kiállításról:

A kiállítás a 19. századi francia irodalom egyik legnagyobb alakjának kevéssé ismert oldalát mutatja be. A kiállítás egy későn kibontakozó, mégis jelentős fotográfiai életműre irányítja a figyelmet, amely az utóbbi évek kutatásainak és restaurálási munkáinak köszönhetően vált szélesebb körben ismertté.

Zola negyvennyolc éves korában kezdett fényképezni, 1894-től, legnagyobb irodalmi művének befejezését követően a fényképezés mindennapi tevékenységgé vált számára. A több mint kétezer fennmaradt üveglemez negatív, valamint számos papírkép alkotója a fényképezőgép objektívjén keresztül új nézőpontból fedezte fel a világot. Míg íróként a társadalmi igazságtalanságok kérlelhetetlen elemzésével tűnt ki, a fotográfus Zolát az intimebb, személyesebb szférák érdekelték. A több mint huszonötmillió darabot számláló franciaországi Médiatheque du patrimoine et de la photographie (Örökségi és Fotőgráfiai Médiatár) gyűjtemény Európa egyik legjelentősebb fotográfiai kollekciója, amelyben Zola képei ma már teljes mértékben elismert helyet foglalnak el.

A meghívott tárlatvezetőről:

Farkas Zsuzsa művészettörténész (1957) az egykori Magyar Nemzeti Galéria egykori fotórészlegének oszlopos tagja volt. Érdeklődése főként a fényképezés 19. századi kezdeteire fókuszált, Borsos József festőművész kettős élete lett az a téma, amelyből kiindulva minden irányban (az engedélyektől a működési feltételekig, műhelyektől a gyors fényképészetig, az állami jogszabályoktól az adózásig, a fényképészeti szakma kialakulásától a működési lehetőségekig) kutatott. A műtárgyfényképektől a portrékig számos cikk mellett a fényképgyűjtők közül azokról írt, akiknek nagy „régifotó” állományuk van, és hajlandóak voltak azokból néhányat bemutatni. Számos könyve és tanulmánya jelent meg, nagy részük online is olvasható a Fotóművészetben.

Látogatói információk:

A résztvevők száma maximum 30 fő.

Eseményeinken hang- és képfelvétel készülhet, amelyből a Mai Manó Ház részleteket használhat fel az intézmény programjainak népszerűsítése céljából.

A Mai Manó Ház fenntartja a jogot a programváltoztatásra, különös tekintettel a program időpontjára, helyszínére, tartalmi és szervezési elemeire, valamint a közreműködők személyére. A változtatás jogát az intézmény technikai, szervezési, biztonsági vagy egyéb előre nem látható okból gyakorolhatja.

A Mai Manó Ház kiállítótereinek nyitvatartása:

Hétfőn zárva

Kedd – vasárnap: 12.00-19.00

Pénztárzárás és utolsó belépés: 18.30

A megvásárolt jegyek nem válthatók vissza és nem cserélhetők másik időpontra. Foglalásra nincs lehetőség.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a Mai Manó Ház nem akadálymentes!