KIÁLLÍTÁS | TIHANYI 140 -Tihanyi Lajos (1885-1938) életmű-kiállítás

TIHANYI 140

Tihanyi Lajos (1885–1938) életmű-kiállítás
2025. november 21. – 2026. február 15.

Tihanyi Lajos, a magyar expresszionizmus és avantgárd művészet merész színkompozíciókkal és absztrakt formákkal kísérletező egyik nagy mesterének életmű-kiállításán közel kétszáz műtárgyat, legfontosabb festményeit és grafikáit, valamint hagyatéki tárgyait láthatja a közönség.

A száznegyven éve született művész alkotásaita hazai közönség az 1970-es évekig szinte csak fekete-fehér reprodukciókról ismerte . Tihanyi viszonylag fiatalon, ötvenhárom éves korában Párizsban hunyt el, az életmű legnagyobb részét franciaországi barátai(Brassai, Jacques de la Frégonniére és Preiss Marton Ervin)őrizték meg a második világháború alatt, majd a magyar államnak adományozták. A hagyaték ötvenöt évvel ezelőtt kalandos úton került Párizsból a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe, a tárlaton a fordulatos történettel is megismerkedhetnek a látogatók.

Tihanyi Lajos életpályáját súlyos személyes tragédia kísérte végig: tizenegy éves korában agyhártyagyulladás következtében elvesztette hallását; süketsége miatt hangja eltorzult, nehezen beszélt, szájról olvasott. Akadémiai iskolákat nem végzett, sajátos festői és rajzstílusát – helyzetéből adódóan – a világhoz viszonyuló egyéni látásmódja alakította. 1919 telén külföldre emigrált, és soha nem tért vissza Magyarországra. A Nyolcak művészcsoport fontos alakja volt, 1918-ban a Kassák-féle MA -kör kiállítótermében volt önálló kiállítása, így már ismert művészként hagyta el az országot. Élt Bécsben, Berlinben, Párizsban, majd New Yorkban, a harmincas években pedig visszaköltözött a francia fővárosba.

Fiatalemberként járt Nagybányán, festőkkel, írókkal barátkozott, a korszak értelmiségi köreiben mozgott. A korszak nemzetközi művészeti stílusaihoz kapcsolódott, Berlinben, Párizsban ismerte az avantgárd művészet jeles képviselőit. Munkásságának legjelentősebb vonulata az ismert személyiségekről festett portrésorozata. A magyar hírességek mellett (Kassák Lajos, Fülep Lajos, Ady Endre, Babits Mihály, Tersánszky Józsi Jenő, Kosztolányi Dezső, Pátzay Pál, Bölöni György) megörökítette a nemzetközi művészeti szcéna jeles tagjait (Ivan Goll, Diego Rivera, Tristan Tzara, Marinetti, Brassai) is. Többen Oskar Kokoschka portréfestészetéhez hasonlították expresszív hangvételű munkáit. Az életpálya utolsó éveiben izgalmas absztrakt képeket festett, 1932-ben az Abstraction-Création nemzetközi művészcsoporthoz csatlakozott.

A kiállítás a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből válogatott festmények és grafikák mellett több közgyűjteményből, illetve magántulajdonból kölcsönzött alkotást is bemutat. A művész alakját a kiváló fotós barátok – André Kertész és Brassai – fényképei is megidézik a kiállítótérben.

A kiállítás kurátora: Gergely Mariann