
KIÁLLÍTÁS | Az öröklét őrei. Az első kínai császár agyagkatonái
Információk
Galéria
Teljes árú belépő 7600 Ft, 50%-os belépő 3800 Ft, díjtalan belépőjegy kizárólag a helyszínen érhető el a látogatáskor. Engedményes belépők keddtől péntekig(Kivéve ünnepnapokon): hétközi teljes árú belépő: 6800 Ft, hétközi 50%-os belépő: 3400 Ft
Kérjük, ellenőrizze a nyitvatartás esetleges változását IDE kattintvaAz időszaki kiállítások belépőjegyével az adott napon nyitva tartó állandó kiállítások és csarnokok is látogathatók.
Díjtalan belépésre jogosultak a jegyet csak a helyszíni pénztárban a látogatáskor igényelhetik. Ha elővételes jeggyel rendelkező látogató társaságában érkeznek (egy jeggyel legfeljebb plusz két fő), vele együtt léphetnek be az épületbe és a kiállításra.
Az öröklét őrei. Az első kínai császár agyagkatonái
2025.november 28.- 2026.május 25.
A több mint egy évezredet átfogó kiállítás középpontjában a világ
leghíresebb régészeti leleteinek egyike, a kínai terrakotta hadsereg és
az első kínai császár kora áll.
Kína első császára, akit Csin Si Huang-tiként ismer a történetírás
tizenhárom évesen, a Kr. e. 3. század derekán került az egymással hadakozó
hét kínai királyság egyikének trónjára, hogy hódításai révén néhány évtized
már múlva már egy hatalmas birodalom felett uralkodjék. Birodalma a
Csin-dinasztia kora Kína egyesítését, megerősödését és felemelkedését
jelentette. A Kr. e. 210-ben elhunyt uralkodót városnyi méretű sírkertjében
temették el, amelynek építésén 33 éven át többszázezer ember dolgozott. A
sírkomplexum számos sírt foglal magába, melyek központi részébe a Kínai
Birodalom kicsinyített mását is felépítették. A császársír központi része
máig feltáratlan, de a sírkertben számos sírt kiástak már a kínai régészek
az elmúlt 50 évben. Ezek legismertebbje a Kína első császárának sírját őrző,
életnagyságú terrakotta katonákat felvonultató hadserege, melynek figuráira
1974-ben találtak rá a környéken kutat ásó földművesek.
A világ egyik leglátványosabb régészeti anyagát bemutató kiállításon nyomon
követhetjük a Csin állam több évszázados felemelkedését a Kr. e. 8. és
Kr.u.3. század között, s találkozhatunk e kor fontos szertartási tárgyaival
és jelképeivel. Megismerhetjük az első kínai császár korának mindennapi
életét, hadserege felépítését, fegyvereit és egyedileg megmintázott
katonáit. Csin Si Huang-ti nagy eltökéltséggel kutatta az öröklét titkát,
aminek különösen szép tárgyai, a túlvilágra vivő lovaskocsik is bekerültek
sírjába, és a budapesti kiállítás anyagába. Az első kínai császár halálával
dinasztiája története ugyan véget ért, de uralkodásával lerakta a kínai
császárság alapjait. A rákövetkező Han-dinasztia kibontakozását, s a
császári hatalom megszilárdulását mutatja be a Nyugati Han-kor egyik
legnevezetesebb régészeti lelete, a Jangling mauzóleum (Kr. e. 2. század
közepe) válogatott tárgyanyaga, amely a kiállítás záróegységében kap helyet.
A hatodik Han uralkodó, Csing-ti császár sírjának tárgyai nemcsak a nyugati
hódítások történetét és a Selyemút kereskedelmébe való bekapcsolódást tárják
elénk, hanem a birodalom mindennapi működésébe (pénzek, mértékek, gazdaság)
is bepillantást engednek.
A kiállításon több mint százötven ókori műtárgyat - köztük az első császár
terrakottahadseregéből tíz eredeti példányt - állítunk ki. Valamennyi tárgy
Senhszi, a Kína egykori császári fővárosát is magában foglaló tartomány
múzeumaiból érkezik. Legnagyobb részük az Első Kínai Császár Mauzóleum
Múzeumának, a Han-kori Yangling Császársír Múzeumának és Senhszi Tartomány
Régészeti Intézetének anyaga.
A tárlat a Szépművészeti Múzeum szervezésében, a Senhszi Tartományi Kulturális Örökség Hivatallal és az Első Kínai Császár Mauzóleum Múzeumával való együttműködés keretein belül valósult meg.
A kiállítás kurátora: Dr. Fajcsák Györgyi, a kurátor asszisztense: Bagi Judit
A kiállítás főtámogatója az MBH Bank.
következő napok eseményei



