Kiállítás | Az élet művészete. Szecessziós plakátművészet és tárgykultúra Magyarországon (1895-1914)

Az időszaki kiállítások belépőjegyével az adott napon nyitva tartó állandó kiállítások és a kabinet kiállítások is látogathatók.

A kiállítás belépői egy adott napra és egyórás idősávokra szólnak. Ez a látogató érkezésének várható időpontjára vonatkozik, de nem korlátozzák a látogatás időtartamát és tárlatvezetést nem tartalmaznak.

Kérjük, ellenőrizze a nyitvatartás esetleges változását IDE kattintva

Díjtalan belépésre jogosultak a jegyet csak a helyszíni pénztárban a látogatáskor igényelhetik. Ha elővételes jeggyel rendelkező látogató társaságában érkeznek (egy jeggyel legfeljebb plusz két fő), vele együtt léphetnek be az épületbe és a kiállításra.

Az élet művészete.Szecessziós plakátművészet és tárgykultúra Magyarországon (1895–1914)

Magyar Nemzeti Galéria, 2025. április 4. – október 5.

A kiállítás a magyar plakátművészet első aranykorát mutatja be, amely a 19. és 20. század fordulóján a szecessziós stílus jegyében bontakozott ki. A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti hetek keretében megvalósuló tárlat a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika remekművei mellett megidézi a korszak szecessziós tárgykultúráját is, könyveket, folyóiratokat, illetve iparművészeti tárgyakat, kerámiákat és bútorokat, összesen több mint kétszáz műtárgyat bemutatva.

A tárlaton mintegy 120 plakát szerepel, olyan művészektől, mint Rippl-Rónai József, Vaszary János vagy Ferenczy Károly, illetve a neves festők mellett feltűnnek a plakátra szakosodott művészek is, mint Faragó Géza, Biró Mihály, Helbing Ferenc, Tuszkay Márton. A korai magyar plakátművészetről annak ellenére nem született átfogó kiállítás vagy könyv, hogy nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő egyéni alkotásokkal büszkélkedhet. A kiállítás a plakátműfaj fejlődését és magyarországi kezdeteit nemzetközi kontextusban mutatja be, szerepeltetve a műfaj legnagyobbjai, Alphonse Mucha, Gustav Klimt, Henri de Toulouse-Lautrec, Koloman Moser és mások műveit.

A plakátok a legkülönbözőbb jelenségeket (újságok, színházak, kabarék, mulatók és kereskedelmi termékek) hirdetik, így felidézik készítésük korát. A tárlat felvillantja a polgári otthonok világát, a századforduló városi éjszakai életét, a kávéházak hangulatát, a városi nők öltözködését, szokásait, a korban népszerű szabadidős tevékenységeket, a biciklizést, a gyógyfürdők látogatását vagy a csillogó bálokat. A plakátok egyik legfontosabb motívuma a nő, aki a legkülönbözőbb szerepekben tűnik fel: az öntudatos nagyvilági dámától az éteri múzsáig.

A plakátok finom festői megoldásokkal vagy dekoratív vonalkultúrájukkal a szecessziós szépségeszményt hirdetik, gyönyörködtetnek, vagy éppen humorukkal igyekeznek megnyerni a közönség tetszését. Rajtuk keresztül újra átélhető az első világháborút megelőző utolsó boldog békeévek hangulata.

A kiállítás kurátora: Katona Anikó művészettörténész