Kiállítás | Az élet művészete. Szecessziós plakátművészet és tárgykultúra Magyarországon (1895-1914)

Eltérő nyitva tartás: június 11. szerda: a múzeum zárva tart

Az időszaki kiállítások belépőjegyével az adott napon nyitva tartó állandó kiállítások és a kabinet kiállítások is látogathatók.

Az élet művészete és az Árnyék nélkül c. kiállításokra kombinált jegy is vásárolható, mellyel az Élőhely c. kiállítás és az Állandó tárlatok is látogathatóak. Jegyvásárlás ide kattintva.

A kiállítás belépői egy adott napra és egyórás idősávokra szólnak. Ez a látogató érkezésének várható időpontjára vonatkozik, de nem korlátozzák a látogatás időtartamát és tárlatvezetést nem tartalmaznak.

Kérjük, ellenőrizze a nyitvatartás esetleges változását IDE kattintva

Díjtalan belépésre jogosultak a jegyet csak a helyszíni pénztárban a látogatáskor igényelhetik. Ha elővételes jeggyel rendelkező látogató társaságában érkeznek (egy jeggyel legfeljebb plusz két fő), vele együtt léphetnek be az épületbe és a kiállításra.

Az élet művészete.Szecessziós plakátművészet és tárgykultúra Magyarországon (1895–1914)

Magyar Nemzeti Galéria, 2025. április 4. – október 5.

A kiállítás a magyar plakátművészet első aranykorát mutatja be, amely a 19. és 20. század fordulóján a szecessziós stílus jegyében bontakozott ki. A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti hetek keretében megvalósuló tárlat a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika remekművei mellett megidézi a korszak szecessziós tárgykultúráját is, könyveket, folyóiratokat, illetve iparművészeti tárgyakat, kerámiákat és bútorokat, összesen több mint kétszáz műtárgyat bemutatva.

A tárlaton mintegy 120 plakát szerepel, olyan művészektől, mint Rippl-Rónai József, Vaszary János vagy Ferenczy Károly, illetve a neves festők mellett feltűnnek a plakátra szakosodott művészek is, mint Faragó Géza, Biró Mihály, Helbing Ferenc, Tuszkay Márton. A korai magyar plakátművészetről annak ellenére nem született átfogó kiállítás vagy könyv, hogy nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő egyéni alkotásokkal büszkélkedhet. A kiállítás a plakátműfaj fejlődését és magyarországi kezdeteit nemzetközi kontextusban mutatja be, szerepeltetve a műfaj legnagyobbjai, Alphonse Mucha, Gustav Klimt, Henri de Toulouse-Lautrec, Koloman Moser és mások műveit.

A plakátok a legkülönbözőbb jelenségeket (újságok, színházak, kabarék, mulatók és kereskedelmi termékek) hirdetik, így felidézik készítésük korát. A tárlat felvillantja a polgári otthonok világát, a századforduló városi éjszakai életét, a kávéházak hangulatát, a városi nők öltözködését, szokásait, a korban népszerű szabadidős tevékenységeket, a biciklizést, a gyógyfürdők látogatását vagy a csillogó bálokat. A plakátok egyik legfontosabb motívuma a nő, aki a legkülönbözőbb szerepekben tűnik fel: az öntudatos nagyvilági dámától az éteri múzsáig.

A plakátok finom festői megoldásokkal vagy dekoratív vonalkultúrájukkal a szecessziós szépségeszményt hirdetik, gyönyörködtetnek, vagy éppen humorukkal igyekeznek megnyerni a közönség tetszését. Rajtuk keresztül újra átélhető az első világháborút megelőző utolsó boldog békeévek hangulata.

A kiállítás kurátora: Katona Anikó művészettörténész