Kiállítás | Biedermeier mindennapok. Művészet és polgárosodás a 19. századi Magyarországon

A kiállítás belépőjegyével az aznap nyitva tartó Állandó kiállítások, és a kabinet kiállítások is megtekinthetők.

A kiállítás belépőjegyei egy adott napra és egyórás idősávokra szólnak. A kiállításbelépőn feltüntetett idősáv az érkezés időpontját jelzi, a kiállításra való belépés időpontját nem garantálja, és a látogatás időtartamát nem korlátozza, és nem tartalmaz tárlatvezetést.

Díjtalan belépő csak látogatáskor igényelhető a helyszínen a jogosultság igazolásával. Ha díjtalan belépőre jogosult személyek elővételes jeggyel rendelkezők társaságában érkeznek, biztosítjuk, hogy velük együtt léphessenek be a kiállításra.

Biedermeier mindennapok

Művészet és polgárosodás a 19. századi Magyarországon (1815–1867)

2024. október 29. – 2025. február 9.

Biedermeier mindennapok című nagyszabású kiállítás főként magyar és osztrák festményeket, grafikákat, bútorokat, viseleteket és egyéb használati tárgyakat felsorakoztatva, összművészeti szemlélettel mutatja be a 19. század első évtizedeinek meghatározó stílusirányzatát. A tárlat a hazai biedermeier festészet ikonikus ábrázolásai mellett a korabeli bécsi művészeti élet legnagyobb mestereinek alkotásaival is megismerteti a közönséget. A legjelentősebb magyar alkotók – Borsos József és Barabás Miklós – mellett Friedrich von Amerling, Ferdinand Georg Waldmüller, Josef Danhauser és a legnagyobb osztrák festők alkotásai jelennek meg az összesen több mint 300 műtárgyat felvonultató nagyszabású kiállításon.

A Műcsarnok 1938-as festménykiállítása után először láthat ismét a közönség Magyarországon a biedermeier nevével fémjelzett korszak művészetét átfogóan reprezentáló tárlatot. A biedermeier a házi örömöket és a családját kedvelő polgár tárgykultúrája, a tükörsima ecsetkezeléssel, derűs színekkel megfestett képek és az egyszerű, jellegzetesen ívelt bútorok stílusának elnevezése. Az egykor a német nyárspolgári ízlést kigúnyoló, szatirikus kifejezés a Weiland Gottlieb Biedermaier költői álnévből eredt. A hagyományosan az 1815-ben véget érő bécsi kongresszus és az 1848-as forradalmak közötti időszakról később lekopott a negatív jelentéstartalom. Magyarországon a biedermeier az osztrák művészeti hatások mellett fejlődő magyar festőknek köszönhetően gyökerezett meg, és maradt fenn egészen az 1860-as évekig.

A kiállítás – kiindulva a korszak művészeti emlékanyagából – az emberi életút főbb szakaszaiban és helyzeteiben tárja a látogatók elé az élet minden területén megjelenő biedermeier korszellemet. A születéstől a halálig vezető tematikai egységekből kibontakoznak a tipikusan ebben az időszakban nagy súllyal megjelenő témák, egyetemes toposzok és műfajok. Az egyes életszakaszok ábrázolásai és tárgyai mellett kirajzolódnak a korszak jelentős változásokat hozó történelmi kontextusai is a reformkortól a kiegyezésig. Ugyan a korszakot nagy történelmi fordulatok keretezik, a biedermeier művészet elsősorban az emberek mindennapjairól, a családi történésekről, az otthon nyugalmáról és intimitásáról szól.

A kiállítás tizenegy szekción, az emberi élet egyes korszakain (gyermek- és ifjúkor), horizontjain (születés, halál), az egyén társas viszonyain (házasság, család), társadalmi szintű funkcióin (hétköznapok, hivatás), terein (otthon, természet) és szabadidős tevékenységein (szórakozás) keresztül vezeti a látogatót.

A műtárgyak nagy része hazai – Magyar Nemzeti Múzeum, Budapesti Történeti Múzeum és Iparművészeti Múzeum – és osztrák közgyűjteményekből, többek között a bécsi Belvederéből és a Wien Museumból érkezik a tárlatra.

A kiállítást gazdagon illusztrált, magyar és angol nyelven is megjelenő katalógus kíséri.

A tárlat kurátora Prágai Adrienn művészettörténész.