Kiállítás | A Galimbertik - Galimberti Sándor (1883-1915) és Dénes Valéria (1877-1915) életmű-kiállítása

A kiállítás belépőjegyével az aznap nyitva tartó Állandó kiállítások, a nyitva tartó kabinet kiállítások és az Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain c. kiállítás is megtekinthetők.

A kiállítás belépőjegyei egy adott napra és egyórás idősávokra szólnak. A kiállításbelépőn feltüntetett idősáv az érkezés időpontját jelzi, a kiállításra való belépés időpontját nem garantálja, és a látogatás időtartamát nem korlátozza, és nem tartalmaz tárlatvezetést.

Díjtalan belépő csak látogatáskor igényelhető a helyszínen a jogosultság igazolásával. Ha díjtalan belépőre jogosult személyek elővételes jeggyel rendelkezők társaságában érkeznek, biztosítjuk, hogy velük együtt léphessenek be a kiállításra.

A Galimbertik
Galimberti Sándor (1883-1915) és Dénes Valéria (1877-1915) életmű-kiállítása

Magyar Nemzeti Galéria
2024. október 10. - 2025. január 26.

Galimberti Sándor és felesége, Dénes Valéria a 20. századi modern magyar festészet meghatározó szereplői voltak, ígéretes pályájukat tragikus haláluk a nemzetközi siker kapujában törte derékba. Életművük szétszóródott, elkallódott, csupán alig több mint negyven festményük maradt meg. Bár Galimbertinek szülővárosában, Kaposvárott 2002-ben már rendeztek egy kisebb életmű-kiállítást, az azóta eltelt két évtizedben jelentősen bővült az ismert képállomány, és a legfrissebb kutatások alapjában írták át e különösen összeforrt, kettős életmű történetét és szerepét. A kiállítást megelőző kutatás felfedte, hogy több, korábban Galimbertinek tulajdonított festmény nem ő, hanem feleségének, Dénes Valériának az alkotása.

A kiállítás a teljes ismert Galimberti-Dénes-anyag bemutatására törekszik. A két művész munkáin túl a kaposvári festő édesapja, Luigi Galimberti hagyatékában megmaradt alkotások most kerülnek első alkalommal kiállításra, ahogy Galimberti első feleségének, a cseh származású Lanov Máriának szülővárosából érkező gazdag festmény- és grafikai anyaga is először szerepel magyarországi tárlaton. A kiállításon 85 festményt és grafikát és számos dokumentumot láthat a közönség.

Galimbertiék tevékenysége a plein air naturalizmustól a szecesszión, majd a fauvizmuson át a kubizmusig, sőt bizonyos értelemben a futurizmusig ívelt, de hasonlóan széles pályán mozogtak Európa térképén is Kaposvártól Nagybányán át egészen Párizsig, Belgiumig és végül Hollandiáig. A tárlat a művész házaspár életének helyszíneit is bemutatja. Galimbertiék Párizsban a legmodernebb festőktől tanultak és közvetlen kapcsolatban dolgoztak velük, Dénes Valéria Henri Matisse tanítványa volt. Szinte minden évben kiállítottak a párizsi Szalonokon is, sőt 1914-ben, közvetlenül az első világháború kitörése előtt, önálló tárlatuk nyílt a Montmartre-on, a legendás hírű Galerie Berthe Weill-ben, ahonnan többek között Pablo Picasso és Henri Matisse karrierje is indult.

A világháború kitörése Franciaországban érte a művész házaspárt, akik az internálás elől Hollandiába menekültek, ahol megnyugtató körülmények között élhettek és dolgozhattak tovább. Galimberti azonban nehezen viselte, hogy miközben Európában háború dúl, ő nem a hazáját védi, így 1915 tavaszán hazautaztak Magyarországra. A festőt besorozták katonának s rövidesen indult is volna a frontra, amikor felesége júliusban tüdőgyulladást kapott, amely néhány nap alatt végzett vele. Dénes Valéria temetése napján Galimberti Sándor a budapesti Műcsarnok mögött szolgálati revolverével szíven lőtte magát.

A Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében megvalósuló nagyszabású tárlat a Galimberti házaspár munkásságának eddigi legteljesebb bemutatása.

A kiállítás kurátora: Barki Gergely