hu
Bejelentkezés
Regisztráció
Kína - Hagyomány és megújulás

Kína - Hagyomány és megújulás - Contemporary Chinese Art Exhibition

Helyszín
Szépművészeti Múzeum, Kombinált (ipcs-idp)
Értékelés (Még nincs értékelve)
  • Leírás
  • Galéria
Kiállítás
Időszakos kiállítás

2012. augusztus 10 - 2012. szeptember 9.

2012 nyarán a Szépművészeti Múzeum kelet felé fordítja tekintetét és az egyik legdinamikusabban fejlődő ázsiai ország, Kína kortárs művészetébe kínál majd bepillantást a látogatói számára. A legkülönfélébb technikákat és témákat felvonultató tárlat, melyet a Kínai Nemzeti Múzeum (NAMOC) bocsát a Szépművészeti Múzeum rendelkezésére, hiteles keresztmetszetét adja majd a legutóbbi harminc év művészeti törekvéseinek. A kínai kortárs művészet felvirágzása a gazdasági növekedéssel egy időben zajlott le. A globalizáció kihívásait bátran felvállaló ország legutolsó évtizedeinek művészete szorosan kötődik az ország társadalmi valóságához, mely 1949, a Kínai Népköztársaság kikiáltása óta folyamatos változásban van.

A kortárs kínai művészetre jelentőségteljesen hatottak az Európából és Amerikából érkező művészeti tendenciák (az expresszionizmustól kezdve a pop-arton át az akcióművészetig); a másféle látásmód és az új kifejezési eszközök keresése olyasfajta, napjainkban is működő boszorkánykonyhát eredményeztek, amely magába olvasztja az újat, ám változó intenzitással, de a hagyománnyal is fenntartja a kapcsolatot. Kísérletezéseik tárgyát, mely egy újszerű vizuális nyelvezet kialakítására törekszik, a legváltozatosabb hordozókon és különböző technikákkal alkotják meg: a tinta- és olajfestményeken, grafikákon, fametszeteken túl a fotográfia és a videóművészet is (egyebek mellett) hangsúlyos jelentőségre tett szert Kína elmúlt évtizedeinek művészetében. 1949 után a kínai festészet jelentős változáson ment keresztül. Hagyományosan az ideák megjelenítésére, nem pedig a valóság realista ábrázolására szolgált, az alkotók pedig sokszor elkülönülten, a világtól elzárva dolgoztak.

A klasszikus monokróm tintaképek madár-és-virág, valamint tájábrázolásai, melyek az ember és a természet egységét hirdető filozófiát fejezték ki vizuális eszközökkel, lassan érvényüket veszítették, mert nem tették lehetővé a kézzel fogható valóság realista megjelenítését. Ezzel szemben az Európától átvett olajfestészeti technika vált a politikai kormányzat kedvelt eszközévé, amelynek segítségével kiválóan meg lehetett jeleníteni a történelmi-forradalmi eseményeket és szereplőit. 1978-tól kezdődően, Teng Hsziao - Ping vezetésével újfajta ideológiai trendek kezdtek el meghatározóvá válni Kína művészetének alakulásában.

A nyugatról érkező kortárs áramlatok megkérdőjelezték a pusztán realista szempontú szemléletmódot, és modern kifejezőeszközökkel való kísérletezésre, de egyúttal a hagyományos művészeti formák újragondolására is ösztönöztek. A tradicionális kínai festészet spirituális töltete az absztrakció és az expresszionizmus eszköztárainak segítségével egy új stílusirányzat születését eredményezte ebben az időszakban. A 80-as, 90-es években újabb trendek jelentek meg: ezek közé tartozott a vidék életét feldolgozó "rurális realizmus", az európai gyökerű "klasszicizmus", a nyugati avantgárd tendenciái, így az expresszionizmus (ami az erőteljesen szubjektív szimbolikus tartalmai miatt vonzotta a művészeket), a szürrealizmus és a hiperrealizmus is. Ez a tendencia mind a mai napig tart; a globalizáció előtérbe helyezte az "én" és a "másik" problematikáját, de egyúttal ösztönzőleg hatott a saját kulturális és társadalmi sokszínűségük kifejezésére is. A kortárs kínai művészetben az avantgárd mellett a régi műfajok is erőre kaptak, ám tartalmukban jelentősen megújultak. A hagyományos tustechnikával vagy fametszetes nyomtatással készült, a klasszikus kínai esztétikát és szimbolikát megőrző képek napjainkban is jelen vannak, de ezúttal már a modern társadalom képe tükröződik rajtuk.

FINISSZÁZS A SZÉPMŰVÉSZETIBEN

Búcsúzik a HAGYOMÁNY ÉS MEGÚJULÁS - Kínai művészet az ezredfordulón a Kínai Nemzeti Művészeti Múzeum válogatásában c. kiállítás

SZEPTEMBER 9. VASÁRNAP 18.00-22.00

Programok:

18.00-18.10 Hagyományos kínai teaművészeti bemutató a Konfuciusz Intézet tanárainak közreműködésével

18.15-19.30 Élő MúzeumCafé - Hány kínai művészet van? Két kortárs kínai kiállítás Budapesten
(résztvevők: Salát Gergely, sinológus, az ELTE BTK adjunktusa, Fajcsák Györgyi, a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum vezetője, Topor Tünde művészettörténész, az ArtMagazin főszerkesztője, a beszélgetést vezeti: Martos Gábor, a MúzeumCafé főszerkesztője)

19.30-20.00 Hagyományos kínai teaművészeti bemutató és kóstoló a Konfuciusz Intézet tanárainak közreműködésével

20.00-21.00 Lantos Adriána, a kínai kiállítás szervező-koordinátorának tárlatvezetése

LÁTOGATÓI INFORMÁCIÓK:

  • " Az finisszázs estéjén kizárólag a kínai kiállítás tart nyitva (más időszaki tárlat, illetve az állandó gyűjtemény zárva tart).
  • " A időszaki kiállításra csak az oda érvényes jeggyel lehet belépni.
  • " Minden más program (kivéve tárlatvezetés) szabadon (jegy nélkül) látogatható.
  • " Pénztárzárás legkésőbb 21.00-kor.