hu
Bejelentkezés
Regisztráció
Rohmann Ditta és Fejérvári Zoltán

Beethoven-Schubert

Rohmann Ditta és Fejérvári Zoltán - Kamarazene karnyújtásnyira

  • Leírás
  • Galéria
  • Szereplők
Komolyzene
Koncert
Zene

Műsor:

Beethoven: 4. (C-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 102/1
Beethoven: 5. (D-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 102/2

SZÜNET

Schubert: a-moll („Arpeggione”) cselló-zongora szonáta, D. 821
Schubert: 1. (D-dúr) hegedű-zongora szonáta, D. 384 (Rohmann Ditta átirata öthúros csellóra és fortepianóra)

Erdődy Péterné, született Niczky Mária Anna – ez a magyar arisztokrata hölgy egyszerre volt a saját jogán grófnő és a férje révén grófné, ám a hírnevét mégsem ennek, hanem mindenestől a Beethovennel kialakított bizalmas barátságának köszönheti. A zeneszerző pártfogója, sőt „gyóntatója” volt ugyanis ez a dáma, akit futólag még azzal is meggyanúsított egyik-másik zenetörténész, hogy ő lett volna az a bizonyos „halhatatlan kedves”. Ez a feltételezés ugyan alighanem téves, az viszont bizonyos, hogy neki szólt annak a két, 1815-ben komponált cselló-zongora szonátának az ajánlása, amely Rohmann Ditta és Fejérvári Zoltán közös kamaraestjének első részét alkotja. A szünetet követően azután a Beethoven titáni közelségét kétség kívül megérző, de a hatásiszonyon mégis sikerrel túllépő Schubert két műve hangzik majd fel: a 19 esztendős fiatalember egyik korai hegedűszonatinája (Rohmann Ditta átiratában), valamint a nyolc évvel később keletkezett a-moll szonáta, amely melléknevével máig őrzi egy különleges hangszer – afféle vonóval megszólaltatott gitár –, az arpeggione emlékét.

Közreműködők:
Rohmann Ditta (cselló), Fejérvári Zoltán (fortepianó)