A Teremtés

Amikor az idősödő Joseph Haydn 1790-ben elhagyta Eszterházát, majd hamarosan elindult első, több éves angliai utazására, valószínűleg nem gondolta, hogy még újat és nagyot fog alkotni egy általa addig alig művelt műfajban, az oratórium világában. A londoni tartózkodás, Handel oratóriumainak kultusza, az ott szerzett ismeretségek és tapasztalatok azonban inspirációt hoztak A Megváltó hét szava a kereszten című hangszeres mű oratórium változata, a Teremtés és az Évszakok megkomponálásához, melyek új korszakot nyitottak az európai oratóriumtörténetben. Noha Haydnt a zeneszerzők is papának hívták idősebb korában, a Teremtés valóságos sztárrá emelte. A mű első bécsi előadásait akkora érdeklődés övezte, hogy a terem szűkössége miatt nyitott ablakokkal adták elő, és az utcán álló tömeg onnan hallgatta a zenét. Amikor Napóleon katonái elfoglalták Bécset, egy francia katona felkereste a mestert, és megkérte, hogy hadd énekeljen el neki egy áriát a Teremtésből. A bemutató után pár évvel Budán is előadták a művet, melynek címét akkoriban Alkotásnak fordították, és ez a mű ihlette a teremtést ábrázoló Alkotás-házat, mely ma már nem áll, de a mellette húzódó főutca máig Alkotás utca néven hirdeti Haydn művének zsenialitását.

Műsor:
Joseph Haydn: A Teremtés – oratórium
Közreműködők:
Kovács Ágnes – szoprán
Christian Bauer – tenor
Najbauer Lóránt – basszus
Pannon Filharmonikusok Fesztiválkórus (karig.: Dobos László és Vass András)
Vezényel: Vass András