Bejelentkezés
Regisztráció
Ivica GABRIŠOVÁ fuvolaművész és Petra ADAMOVÁ zongoraművész estje

Ivica GABRIŠOVÁ fuvolaművész és Petra ADAMOVÁ zongoraművész estje

  • Leírás
Komolyzene
Zene
Dušan Martincek (1963-2006) szlovák zeneszerző zenéje a 19. század és a 20. század elejének hagyományaiból merít. Különösen Szkrjabin, Rahmanyinov és Prokofjev stílusa hatott rá. Pályája kezdetén főként olyan klasszikus formákat alkalmazott, mint a fúga, a téma variációkkal és a szonátaforma. 1980-ban írt Concertinója közvetlenül nagy stílusváltása előtt született. Az 1980-as évek elejétől műveiben a meglévő zenei technikákból alkotott új zenei nyelv dominál. Henri Dutilleux (1916-2013) d'Indy, Sztravinszkij és Roussel műveit elemezve indult el saját pályáján. Bartók későbbi műveivel, illetve Schönberg, Berg és Webern darabjaival csak a világháború után ismerkedett meg. Duitelleux előszeretettel komponált fúvós hangszerekre, fuvolaszonatinája 1943-ban készült. A mű Ravel, Debussy és Roussel hatását mutatja, mely zenei nyelvet Dutilleux később elutasította. Tadeaš Salva (1937-1995) szintén szlovák zeneszerző. Műveire a lengyel iskola - Lutosławski - gyakorolt mély hatást, zenei szókincse mégis rendkívül egyéni. Esztétikája legtisztábban érzelmes balladáiban kerül felszínre, amelyek eredetiségét az archaikus szlovák népi stílus és az avantgárd kompozíciós technikák szintézise adja. Szólófuvolára készült balladáját 1977-ben komponálta. Carl Reinecke (1824-1910) a zeneesztétika szempontjából konzervatív álláspontot foglalt el. A bécsi klasszikusok, mindenekelőtt Mozart jelentették a legfőbb példát számára. Zongoraszerzőként Schumannhoz állt közel, a hangszer finomságainak ismerete széles körben megbecsült szerzővé tette. Romantikus fuvolaszonátáját 1885-ben alkotta. A hangverseny a Potenton Alapítvány, a PTE MK ZMI, és a Pécsi Akadémiai Bizottság Művészeti Munkabizottságának közös szervezésében valósul meg. Támogatja az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő.