Vadászati és Vasútmodell Múzeum

A vadászati kiállítás öt földrészen elejtett, több mint 200 vadfaj trófeáinak ad helyet. Az állatok többségével „természetes élőhelyükön” sétálva ismerkedhetnek a látogatók.

Fénykorában a kastély a Festetics család jelentős vadászati tevékenységét tükrözte: az épület nyugati átjáróját trófeafolyosónak nevezték és a biliárdtermet is trófeák díszítették. A Kárpát-medence vadjait reprezentáló vadászemlékek voltak a falakon, elsősorban a családtagok emlékeinek idézésére, valamint saját maguk és magas rangú, előkelő vendégeik gyönyörködtetésére. A család birtokain lévő erdők és mezők vadban gazdagok voltak, ami elsősorban a jó vadgazdáknak volt köszönhető. Az országban elsőként – 1806-ban – felsőfokú erdész- és vadászképzés indult Keszthelyen a Festetics (I.) György által alapított Georgikon falai között.

A Festetics család trófeagyűjteménye a második világháború alatt és után eltűnt a kastélyból, bemutatása sajnos nem lehetséges. A főúri vadászatok felidézése nélkül azonban a látogató nem kaphat teljes képet életmódjukról. Ezt a hiányt pótolja a 2008-ban megnyílt állandó vadászati kiállítás olyan trófeákkal, amelyek méltó emléket állítanak gyűjtőknek, élményt és ismereteket adnak vadászoknak és érdeklődőknek egyaránt.

A gyűjtemény alapját képezi Windisch-Grätz Ferenc József hazánknak adományozott több száz darabos trófeagyűjteménye, amely teljes egészében látható. A régi székely főnemesi családból származó báró Dózsa György válogatott trófeái – melyek között több világrekord is található – szintén a múzeum meghatározó részét alkotják. A múzeum emléket állít a hazai legismertebb vadászoknak is, a kiállított Széchenyi Zsigmond és Kittenberger Kálmán relikviákkal és trófeákkal, valamint ismerteti Szederjei Ákos és Nagy Endre szakmai múltját is.

A vadászati múzeum egyik alapítója, Hidvégi Béla igényes és elhivatott munkájának köszönhetően gyűjteménye Európában páratlan értéket képvisel. Öt kontinens vadászható nagyvadjai teljes életnagyságban, a természetes élőhely bemutatásával a kiállítás leglátogatottabb része.

A múzeum anyaga a külön teremben elhelyezett képző- és iparművészeti alkotásokkal teljesedik ki, melyek között fegyverek, festmények, szobrok, különféle porcelánok mutatják be a vadászat és a természetvédelem egységét.

A Vadászati Múzeum tetőterében Európa egyik legnagyobb történelmi modellvasút kiállítása látható.

A terepasztalok több mint 2,7 kilométer hosszú sínhálózatán 348 teljesen automatizált szervomotoros, dekóderrel irányított kitérőn át, 1800 épület között 75 különféle, az előző két évszázad mozdonyaiból, személy- és tehervagonjaiból összeállított korhű szerelvény közlekedik egyszerre H0 (1:87) méretarányban. Az állomások vágányhálózata légi fotók és eredeti tervek alapján készült. A bemutatót korabeli tervrajzok teszik teljessé.

Az egykori közös magyar–osztrák Déli Vasútnak állítanak emléket a Semmering – Klamm és a Kanizsa – Budapest-Déli pályaudvar terepasztalok. A Semmering a Déli Vasút – Süd Bahn – osztrák része, a Nagykanizsa – Budapest vonal pedig a magyar oldal fő vonala volt. A Semmering vasútvonal legszebb része a Klamm – Semmering szakasz, viaduktjaival és alagútjaival. A világon ez az egyik legnagyobb hegyivasút-terepasztal, amely szemlélteti a magasságbeli különbséget és valamennyi műtárgyat teljes hűséggel mutatja be.

A Zala terepasztal két, egymással összeépített fő egységből áll. A zalai vonalak pályaudvarai, illetve állomásai: Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Zalaszentiván, Zalaszentiván-Kisfaludpuszta, Zalalövő, Őriszentpéter, Keszthely, Badacsonytomaj, Pannonhalma, Sümeg.

Nagykanizsa és Budapest-Déli pályaudvar között Balatonszentgyörgyön, Székesfehérváron, Kelenföldön keresztül vezet a fővonal. Valamennyi pályaudvar fénykorának megfelelő állapotában látható.

A csarnok közepén végigfut a Nürnberg elnevezésű terepasztal, amely a Schwarzwaldot (Fekete-erdőt), Nürnberget, Bad-Schandaut (egykori keletnémet-csehszlovák határátkelő) és egy közép-európai stílusú várost modellez. A Fekete-erdőben és Nürnbergben téli, havas vidéken, míg a terep többi részén őszi tájon futnak a vonatok. A Nürnberg terepasztal állomásai: Triberg, Nürnberg, Bad-Schandau, Sebnitz és a közép-európai város.

A pályaudvarok az eredetiek hasonmásai. A legnagyobb állomás Nürnberg 26 vágánnyal, a legkisebb Őriszentpéter 3 vágánnyal. A közép-európai város 9 vágányos főpályaudvarból, konténer teherpályaudvarból, forgalmi telepből és 21-állásos körfűtőházból, valamint kapcsolódó létesítményeiből áll.