hu
Bejelentkezés
Regisztráció
Könyv | Clara Rotschild Klára divatkirálynő a vasfüggöny mögött - Clara  Klára Rotschild Fashion Queen behind the Iron Curtain

Könyv | Clara Rotschild Klára divatkirálynő a vasfüggöny mögött - Clara Klára Rotschild Fashion Queen behind the Iron Curtain

Helyszín
Magyar Nemzeti Múzeum
Értékelés (Még nincs értékelve)
  • Leírás
  • Galéria
Árucikk
Egyéb
Kiadvány

A híres kapitalista bankárok névrokonára bízott, valaha magánkézben működő állami szalon sajátosan üde színfoltja volt a szocialista rezsim divatpalettájának. Csillogó kis üzlet, mely a párizsi divatházak fényét hozta el a szürke budapesti hétköznapokba az ötvenes évek derekától. Az „egyenlők” a kirakatát nézték, a „még egyenlőbbek” vásároltak benne. A korabeli vezetők egyhavi fizetésébe kerülő ruhák, amelyeket nemcsak forintért, hanem valutáért is árultak, kemény fricskát jelentettek a szocialista propaganda egyenlőséget hirdető szólamainak.
Hogy jutott Rotschild Klára ilyen kivételezett helyzetbe? Hogyan lehetséges, hogy a két világháború közötti elismert szalontulajdonosok közül egyedül ő szerezte vissza irányító szerepét 1945 után, s hogyan vezethette haláláig az ország első számú állami divatházát, a Különlegességi Női Ruhaszalont? Miért utazhatott állami pénzen évente kétszer Párizsba inspirálódni, modelleket, anyagot, kellékeket vásárolni a tavasszal és ősszel megrendezett divatbemutatójához? Mi volt a titka ezeknek a bemutatóknak, ahol a hazai elit, a disszidens magyarok, a bécsi szalonosok, valamint a Magyar divatszakma mellett (a diplomás ruhatervezőktől a sajtó képviselőin át a jó szemű, ügyes kezű varrónőkig) a divatszerető nagyközönség is felvonult, hogy hat-nyolc héttel a párizsi nagy házak bemutatóit követően Budapesten „élőben” kapjanak ízelítőt a francia divat újdonságaiból? Mi tette Rotschild Klárát a 20. század magyar divattörténetének kétségtelenül egyik legizgalmasabb és ebből adódóan egyedülálló alakjává?
Kutatásaim során ezekre a kérdésekre kerestem a választ. Igyekeztem a sajnálatos módon igen csekély fennmaradt levéltári forrásanyagot újságcikkekkel kiegészíteni, valamint felkutatni a híres tervezővel és szalonjával egykor kapcsolatban álló személyeket, összegyűjteni emlékeiket, illetve megtalálni a náluk még fellelhető anyagokat.