Genezis - A Gradient Kortárs Balett Debrecen estje

GENEZIS
A Genesis szó az ógörög nyelvből ered, jelentése születés, eredet vagy teremtés. Azért választottuk ennek a táncestnek ezt a címet, mert egy új projekt kezdetét jelképezi.
Ez az első alkalom ugyanis, hogy három tehetséges táncosunk, Fernando Hernández, Juhász Kristóf és Valerio Zaffalon - a Gradient Kortárs Balett Debrecen teljes társulatának részvételével ő saját koreográfiát alkot, kreativitásukat kibontakoztatva különböző világokat tár fel a nézők előtt.
A genezis sokban hasonlít magára a koreográfia művészetére is - minden egy szikrával kezd?dik, egy ötlettel, amely hirtelen formát ölt, és az alkotó mesterségének köszönhetően testet ölt.

________________________________________ Táncos-koreográfusaink így foglalták össze röviden, saját címmel ellátva a produkcióval kapcsolatos törekvéseiket:
Egy intim önarckép - Fernando Hernández
Az Egy intim önarckép a személyiség, a sebezhetőség és az átalakulás szűretlen felfedezése a mozgáson keresztül. Nem csupán egy előadás, hanem kitárulkozás - egy nyers és őszinte önfelajánlkozás.
Ez a darab nem a láthatóságról szól, hanem az érezhetőségről. Egy zsigeri párbeszéd - meghívás arra, hogy tanúi legyünk, bekapcsolódjunk, és felismerjük önmagunkat a másik szűretlen emberségében.

________________________________________ Zabolátlan lovaim - Juhász Kristóf
A Zabolátlan lovaim a magyar néptánc ősi erejét és a kortárs tánc szabadságát ötvözi. A Kárpát-medence népzenéje lüktető alapot ad a mozgásnak, amely egyszerre merít a múltból és a jelenből. A muzsika kiszabadít valamit az emberből - valamit, ami elönti, megfékezhetetlen, és talán nem is kell megszelídíteni.

________________________________________ Flesh 1.0 - Valerio Zaffalon
Egy posztapokaliptikus, szörnyűséges világban játszódik a Flesh 1.0, amely egy átalakulás kezdetét jelöli. Egy utazás, amely során a szereplők "felnyitják" saját bőrüket, és megmutatják, mi rejlik bennük - azt, ami szabad szemmel nem látható, és túl ijesztő ahhoz, hogy a felszínre kerüljön.
Reccsenő csontok, nedves és ragacsos vér, a b?r nélküli test izomgörcsei - ezek az elemek adják az alkotói folyamat és a mozgásvilág alapját.
Ezek az emberszerű lények egy új valósághoz próbálnak alkalmazkodni - egy olyanhoz, amely mélyen kényelmetlen és talán fizikailag is fájdalmas. Mégis, a túlélés iránti vágyuk vezeti őket ezen az úton, amelyet evolúciónak, egy új világba való átmenetnek nevezhetünk.
Ebben az anatómiai utazásban a történetnek kétféle kimenetele lehet: az egyikben a szereplők kétségbeesetten próbálják visszavarrni saját bőrüket, a másikban pedig megtanulják, hogyan alkalmazkodjanak új, kitárulkozott természetükhöz.