Bánk bán

opera három felvonásban

1865. október 7-én, ünnepélyes keretek között megnyílt Debrecen első és egyetlen kőszínháza, amely ma Csokonai Vitéz Mihály nevét viseli. A pontosan 160 évvel ezelőtti nyitóelőadáson - ahol Katona József: Bánk bán című drámája volt látható - többek között Jókai Mór is jelen volt, valamint színpadra lépett Laborfalvi Róza is. A színház, amelyet Jókai szellemünk oltárának nevezett, történelmi léptékű eredmény volt a város életében: egy olyan intézmény jöhetett létre, amely a mai napig meghatározza nemcsak Debrecen, hanem a teljes régió kulturális látképét. Most, 160 évvel később Erkel Ferenc: Bánk bán operafeldolgozásával emlékezünk a történelmi megnyitóra, és tisztelgünk azok előtt, akik önzetlenül támogatták a Teátrum létrejöttét és akiknek hála ma is folytathatjuk azt a felbecsülhetetlenül fontos munkát, amely 1865-ben kezdődött itt, ezek között a falak között.

A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében két egymástól távol álló világ jelenik meg, amelyeknek a maguk zárt valóságában külön-külön megvan a saját igazságuk és szépségük, de a két világ között nincs harmonikus átjárás, sőt inkább keltenek feszültséget és disszonanciát. Örök és egyetemes emberi érzések működtetik a történetet, mint például az irigység, a gyűlölet és a féltékenység. Olyan erők, amik abszolút érthetők lesznek száz év múlva is minden egyetemes emberi érzést követő számára, nem csak a magyar történelmet megélőknek és ismerőknek. A Shakespeare-i királydrámák mélységeit hordozó történetet, amely a zene erejével még költőibb magaslatokba emelkedik, Magyarország kiemelkedő, nemzetközi szinten is ismert operaénekesei keltik életre.

Rendező: Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas