Jelenetek a Stuck család életéből

Térképnek kellene lenniük, és tapétává lesznek:
ahelyett, hogy bemutatnák a világot, meghamisítják,
míg végül az ember az általa létrehozott képek funkciójában kezd élni.

(Vilém Flusser: A fotográfia filozófiája)

Kire mondhatom, hogy ismerem? Mit jelent ismerni valakit, és egyáltalán: lehet-e?

Egy nő vásárol magának egy fotógyűjteményt a kolozsvári ócskapiacon.
A képeken egy család élete: ünnepségek, közös nyaralások valamikor az 1950-es és ‘60-as évek Romániájában. Lassanként elkezdi felismerni a képek visszatérő szereplőit, rejtett összefüggéseket fedez fel. Aztán elnevezi a szereplőket. Elképzeli, mit mondanának magukról.
Egy idő után úgy érzi, már mindenkit elég jól ismer közülük, kivéve egyet. Milyen is lehet Janus Stuck, az apa, aki a fényképezőgép másik oldalán áll? Mit akar elmesélni magáról ezeken a képeken keresztül?

Oana Hodade drámája, amelyet 2021-ben a Román Színházi Szövetség (UNITER) a legjobb új román színpadi szövegnek választott, az elmagányosodás látlelete, egyúttal pedig izgalmas formai játék a költészet és a dokumentumszínház között.
Mit árul el rólam az, hogy mit veszek észre és mit nem az engem körülvevő valóságból? És vajon nincs-e több igazság a fantáziáinkban, mint a tényekben?

Kérjük időben érkezzen, késő nézőinket nem tujduk beengedni.