Az ember, aki elvesztette az időt

A színpadi változatot készítette: Kovács Krisztina és Róbert Júlia

zenés tragikomédia pokoli fordulatokkal és irdatlan csattanóval

Az ember, aki elvesztette az időt Jonas Petter Aronsen máig kiadatlan regénye, mely több változatban, de csak kéziratban, szerkesztetlen formában létezik.
Bár a 2000-es évek elejétől részleteket közölt belőle egy norvég irodalmi lap, kevesen ismerik ezt a lebilincselő, csaknem ezer oldalas szövegfolyamot, melyet Csehov Platonovjának ihletésére írt a szerző.

Aronsen maga úgy fogalmaz, hogy írása a pszichorealizmus, a mágikus abszurd és a költői thriller különös elegye, és előre elnézést kér majdani olvasóitól, mert regényében sok az ellentmondás, a váratlan csavar, a félbehagyott történetszál és az elfelejtett karakter. És ha mindez nem lenne elég, lábjegyzetek tömkelegén kell átrágnia magát az olvasónak, mire kibontakozik a regény középpontjában álló kusza szerelmi történet.

Mégis ez a különös mű ellenállhatatlanul izgalmas és rendkívül szórakoztató, melyre egy Norvégiában élő magyar származású tanár figyelt fel, és ő juttatta el a kézirat egy másolatát Magyarországra is. A világon elsőként a budapesti Vígszínház készít Aronsen regényéből színpadi adaptációt, Bodó Viktor rendezésében. A bemutató 2024 decemberében lesz. A magyar színpadi változatot Kovács Krisztina és Róbert Júlia írják.

Jonas Petter Aronsen 1972-ben született Bergenben. Fiatalkorában meteorológusnak készült, aztán rájött, hogy inkább írással szeretne foglalkozni, ezért félbehagyta a tanulmányait.
Még fiatalon, az oslói Nemzeti Színházban látott egy Csehov előadást, ami annyira megérintette, hogy elkezdett mélyebben foglalkozni a szerzővel.
Csehov ihletésére kezdte el írni Az ember, aki elvesztette az időt című regényét, melyből nagyon sok változatot készített, de tulajdonképpen soha nem fejezte be. Többek között azért sem, mert mentálisan belerokkant az írásba…

Bemutató: 2024. december 14. | Vígszínház