Székely fonó - Pászti/4

Műsor:
Kodály Zoltán: Székely fonó

Ha Kodály Zoltán és a daljáték műfaja kerül szóba, mindenki a Háry Jánost említi, a nagyotmondó obsitos története annyira népszerű, hogy sokan meg is feledkeznek a zeneszerző másik zenés színpadi művéről, a Székely fonóról, amelyet most a Nemzeti Énekkar és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar hangversenyén hallgathat meg a közönség kiváló szólisták közreműködésével, a kórus karigazgatója, Somos Csaba vezényletével.

A Háry Jánost 1926-ban mutatták be a Magyar Állami Operaházban, a Székely fonó ősbemutatójának dátuma 1932 - ez tehát Kodály második zenés színpadi műve. A hetven perc időtartamú egyfelvonásos műfaja ugyanúgy daljáték, ahogyan a Háryé is az volt. Különbség azonban a két mű között, hogy míg a Hárynak van egy alaptörténete, a reformkori költő, Garay János Az obsitos című elbeszélő költeménye, addig a Székely fonó cselekményét követve a közönség helyesen érzi, hogy a kerettörténet (a kérő menekülése, majd elfogása, a menyasszony vigasztalása, a gazdag legény leleplezése, végül az ártatlan kérő szabadulása) olyan laza szerkezetű eseménysor, amelynek legfőbb funkciója, hogy kerettel szolgáljon egy válogatott népdalcsokor - 23 népdal - díszletben, jelmezben történő, színpadi játékkal körített elhangzásához. Mert a Székely fonó nem más, mint a magyar népdal színpadi apoteózisa, csak míg a Háryban mindez önironikus-humoros formában, anekdotikusan történik, itt a népélet ábrázolásával egybekötve, a vidám vagy épp komikus epizódok ellenére (Egy nagyorrú bóha) alapvetően komoly hangvételben. A produkció szólistái: Schöck Atala, Haja Zsolt, Lehőcz Andrea, Bede Blanka, Ódor Botond, Dékán Jenő a hazai énekestársadalom élvonalának képviselői, a stílus ismerői és értői.

Daljáték egy felvonásban
Várható befejezés: 20:50