Egy szerelem három éjszakája

Mese hiénákról és sakálokról, az elveszett Atlantiszról, háborúról, halálról, Bálintról és Júliáról.

Förtelmek és tünemények, és egy „résnyi ragyogás”, az ifjúság.

Az előadás az UMPA Ügynökség engedélyével került bemutatásra.

Az előadást 14 éven felüli nézőinknek ajánljuk!

A magyarországi bemutatója idején, 1961-ben formabontónak számító első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját 2022.december 17-én ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében mutatjuk be a Pesti Színházban. Az előadás korrajz egy háborús világ elveszett ifjúságáról. A Radnóti Miklós sorsa és egy Apollinaire-vers által ihletett mű különös hangzású slágerei Kern András, Lukács Sándor, Hegedűs D. Géza, Nagy-Kálózy Eszter, Hirtling István, Orosz Ákos, Ertl Zsombor, Gyöngyösi Zoltán, Horváth Szabolcs és Varga Járó Sára előadásában lesznek hallhatóak.

Az Egy szerelem három éjszakáját először a mai Thália Színház helyén álló Petőfi Színház mutatta be a hatvanas évek elején, majd film készült belőle, olyan színészek szereplésével, mint Venczel Vera, Tóth Benedek, Sinkovits Imre, Latinovits Zoltán és Darvas Iván. A mű librettóját Radnóti Miklós sorsa és az a Vas István által fordított Apollinaire-vers ihlette, melyet Radnóti naplójában találtak. „Letéptem ezt a hangaszálat / Már tudhatod az ősz halott / E földön többé sose látlak / Ó idő szaga hangaszálak / És várlak téged tudhatod.”

Hubay Miklós, Vas István és Ránki György elegáns könnyedséggel tudott beszélni egy “barbár” korról, annak minden betegségéről, és ez a legnagyobb lépés a gyógyulás felé. „Amikor kifelé jöttünk a premierről — mesélte egy interjúban Vas István —, így szólt hozzám Hajnal Anna: „Most teljesedik a vágyad...” Ez a megjegyzése fiatal költő-koromat idézte, amikor egyszer éppen ő előtte mondtam: mindent odaadnék, ha olyat írhatnék, amit aztán az emberek énekelnek!”

„Sokáig Bartók Bélával és Kodály Zoltánnal foglalkoztam. Nem is tudok elszakadni tőlük. Nem is akarok. Innen nézve érthetetlen lehet a darabválasztás, de azért talán annyira mégsem, mivel egy Kodály-tanítvány szerezte a zenéjét. Olyan anyagot kerestem, ahol fiatalemberek szemszögén keresztül lehet látni a széthulló világot. Mindig a szabálytalanságra törekszem. Inspirál, ha valami nincs kész, zenék, képek, befejezetlen szövegek. Most új típusú kihívást jelent számomra az előadás formája és a kivételes szereposztás. Venczel Vera mesélt nekem először a filmről, amelyben alig húsz évesen főszerepet játszott. A darabot olvasni különös, mulatságos volt, majd később megéreztem, hogy a mélyén van valami titokzatos, fájdalmas vízió az időről. Fiatalok beszélnek az elmúlásról. A célom megérteni és az eredeti alkotókhoz hasonlóan úgy felöltöztetni a darabot, hogy pimaszul a mából szülessen meg” – meséli az előadás rendezője, ifj. Vidnyánszky Attila.

A történet szerint a költő (Ertl Zsombor) nem menekülhet a háború elől. Halála előtt a fronton összetalálkozik a „háromkirályokkal”, akik később elviszik halálának hírét a szerelmének. Ám az utolsó versét, amit rájuk bízott, már képtelenek felidézni.... „Mi vagyunk a három király: Kern András, Hegedűs D. Géza és én. Utoljára talán negyven évvel ezelőtt játszottunk így hárman együtt a Vak Béla király című Székely János darabban. Úgyhogy ideje volt már, hogy Attila újra összehozzon minket...” – emeli ki a Boldizsárt alakító Lukács Sándor.