Bejelentkezés
Regisztráció
Déri Múzeum

Déri Múzeum

  • Információk
  • Elérhetőség

1920. október végén jelentős eseményre került sor Debrecenben. A városba látogatott Déri Frigyes, Bácskából származó Bécsben élő selyemgyáros hogy szóban is megerősítse, a magyar államnak ajándékozott gyűjteményét Debrecenben kívánja elhelyezni. Látogatását arra is föl szerette volna használni, hogy a belvárosban megfelelő helyet találjon a múzeum épületének. Déri gyűjteménye az egyetemes és a magyar művelődéstörténet számos olyan emlékét tartalmazta - az ókori egyiptomi halotti kultusz emlékeitől kezdve, a gazdag fegyvertörténeti anyagon, a kelet-ázsiai műtárgyakon, régi magyar festményen és könyveken keresztül a páratlan gazdagságú éremgyűjteményig -, amelyek kiemelték a debreceni Városi Múzeumot a vidéki múzeumok sorából, s újra ráírták Debrecent a magyar és az európai kultúra térképére.

Déri Frigyes 1852. december 10-én született egy föltörekvő zsidó család második gyermekeként. Testvérei között művelődéstörténeti és tudománytörténeti szempontból jelentős személyek találhatók: Déri Kálmán festőművész, Déri Miksa mérnök, feltaláló, Déry Julianna írónő és Déri György gyűjtő. A család 1873-ban vándorolt ki Bécsbe. Frigyes a Kereskedelmi Akadémián sajátította el a kereskedelemhez szükséges ismereteket. 1882-ben kezdte meg vállalkozói tevékenységét, s hamarosan az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legsikeresebb és szakmailag legelismertebb textilipari vállalkozójává vált. A polgárság azon részéhez tartozott, akiket megérintett a századforduló műgyűjtő szenvedélye. Kezdetben stájerországi „kastélyát” trófeákkal, vadászfegyverekkel és ásványokkal saját és felesége kedvére rendezte be „múzeumnak”. 1912-től olyan gyűjtemény kialakítására törekedett, amelynek darabjai jelentős tudományos értékkel rendelkeznek, az emberi művelődés és civilizáció fejlődésének lenyomatai. Gyűjteménye gyorsan fejlődött. 1916-ban a műtárgyak értéke 239.000 korona volt, 1919-ben pedig már meghaladta a 15 milliót, a tárgyak száma pedig leszámítva a könyveket, kéziratokat, metszeteket és érmeket az 5000 darabot.

Dériben akkor született meg a szándék, hogy szülőhazájának ajándékozza gyűjteményét, amikor szembesült azzal, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia kulturálisan ketté van szakítva. Történt ugyanis, hogy 1916-ban a bajai múzeumnak szerette volna ajándékozni öccse, Déri Kálmán egyik festményét, s nagyon megdöbbentette, hogy Bajának nincs múzeuma. Eleinte gyerekkora városának, Bajának szánta műtárgyait, de a város Trianon után elveszítette regionális jelentőségét, ezért megváltoztatta szándékát, s Czakó Elemér államtitkár tanácsára Debrecent választotta: "Mindezen okokból megingathatatlan elhatározásom, hogy gyűjteményem megosztás nélkül oly magyar városba kerüljön, mely nagyságánál, fekvésénél és magyar jellegénél fogva legalkalmasabb arra, hogy a gyűjtemény benne magyar kultúra közkincsévé válhassék. (…) Az alapító – habár a részben Nagyméltóságod esetleges eltérő kívánsága előtt meghajolni kész – azt óhajtaná, hogy gyűjteménye DEBRECEN sz. k. városban találjanak helyet, mint amely nagyfontosságú város lakosságának színmagyar voltát, tudományegyetemének nagy fontosságát illetően". Választása oka tehát egyrészt az volt, hogy a városnak volt egyeteme, s úgy gondolta, a diákok tanulását elősegítheti az egyetemes művelődéstörténeti jelentőségű tárgyak tanulmányozása. Másrészt Trianon után megváltozott Debrecen kultúrpolitikai jelentősége, fontos nemzetpolitikai cél volt, hogy a „színmagyar vidéken kulturális gócpont legyen”. Déri részben maga is a hazája iránti szeretete és hálája, valamint hűsége jelének tekintette az adományozást: „amit cselekedtem, az nem más, mint kötelességteljesítés, és örömöm abban telik, hogy édes szép hazánk és szeretett nemzetünknek evvel a szerény alapítvánnyal nyilváníthattam rendületlen hűségemet”. Kijelentése hitelességét az igazolja, hogy a trianoni döntés után is megőrizte magyar állampolgárságát. A Trianoni békeszerződés 61. cikkelye szerint automatikusan mindenki annak az országnak az állampolgára lett, ahol az új határok meghúzása után életvitelszerűen tartózkodott. A szerződés azonban meghagyta az optálás lehetőségét, vagyis kérni lehetett, hogy melyik állam polgáraként tartsák nyilván. Dérit a bécsi közigazgatás magyar állampolgárként tartotta számon. Ez onnét tudható, hogy 1922-ben a Monarchia selyemipara fölvirágoztatásáért és a kereskedelmi kamarai aktív tevékenységéért kitüntetésre javasolták, amit a belügyminisztérium azzal az érvvel tagadott meg, hogy Déri magyar állampolgár. S volt még egy szempont, amit külön hangsúlyozott az alapító: a kulturálisan megerősített Debrecen komoly kulturális hatással és vonzerővel lehet "a megszállott részekre", s szellemi rést üthet az erdélyi határon.

Annak érdekében, hogy mindenki könnyen megnézhesse gyűjteményét a belvárosban szeretette volna felépíteni múzeumát: „a hely jobban hozzáférhető volna az egész város közönségének, a polgári és egyéb iskoláknak, és mivel ott egy Uránia-féle előadási termet is tervezünk, az egyetemi tanárok által ott tartandó előadásokat is könnyebben és gyakrabban látogatná a város közönsége”. A telekről azonban sehogyan sem tudott megegyezni a város és a református egyház vezetésével, akik nem akartak belvárosi telket adni. A telek kiválasztása körüli huzavonának végül Magoss György polgármester vetett véget, aki 1925 júniusában a törvényhatósági bizottsági ülésen döntő jelentőségű indítványt tette: „Mivel pedig a felbecsülhetetlen értékű gyűjtemény kulturális hivatását csak akkor töltheti be, ha hozzá méltó helyen elrendezve és kiállítva szolgálhat a nagyközönség okulására, itt az ideje, hogy a múzeumalapító Déri Frigyes fennkölt gondolatát megvalósítsuk és a debreceni Déri Múzeumot felépítsük.”

Déri Frigyes nem érte meg a múzeum felépítését. 1924. október 27-én bécsi otthonában váratlanul elhunyt. Debrecen valamennyi felekezete gyászmisét tartott érte, temetése órájában pedig megkondult a Nagytemplom tornyában a Rákóczi-harang, megállt a forgalom és a munka. Gyűjteménye jelentős rész már magyar területen volt: numizmatikai anyaga Debrecenben, számos tárgy a Nemzeti Múzeumban, fegyvergyűjteménye pedig a Gárdapalotában. A lakásán őrzött tárgyak hazaszállítását csak 1925 tavaszán engedélyezte az osztrák állam. A Déri Múzeumot pedig 1930. május 25-én országos jelentőségű ünnepség keretében nyitották meg.

Elérhetőségek:
4026 Debrecen, Déri tér 1.
+36 (52) 322-207
E-mail: deri@derimuzeum.hu

Nyitva tartás:
Hétfő kivételével minden nap 10-től 18 óráig
A jegykiadás utolsó időpontja: 17.00
A kiállítóterek zárása: 17.30-tól

Megközelítés:
A Nagyállomásról 1-es villamos (Kálvin tér megálló), 2-es villamos
(Hunyadi utca megálló)

Gyakran Ismételt Kérdések

Találatok szűrése
Időpont
Szűrés
  • Kiállítások (2)
  • Események (2)
Állandó kiállítás  
Déri Múzeum
Állandó kiállítás
Kiállítás
Időszaki kiállítás  
Déri Múzeum
Kiállítás